- Hyung, van egy kis vized? - pillantottam a leader-re boci szemekkel, de csalódottan láttam, hogy épp akkor itta meg az utolsó kortyot.
- Yoseob, előbb is szólhattál volna...
- Hát, köszi. Csóró vagyok, még vizem sincs.
- Na, merre is megyünk? - karolta át mindkettőnk nyakát a maknae.
- Öhm, ha minden igaz, most beszéltem egy taxissal - tette zsebre a telefonját Hyunseung.
- Ezt hogy érted? Nem tudod, kivel beszéltél? - tárta szét a karját meglepődve Gikwang.
- Én csak leolvastam az egyik taxiról a számot!
És tovább folytatták a veszekedést. A semmiért. Meguntam.
- Doojoon hyung, adj pár forintot, azt mondtad már váltottál. Kell víz, vagy szomjan halok.
A vezető belenyúlt a zsebébe, és előhúzott egy marék aprót.
- Tessék, de el ne keveredj nekem!
Felcsillanó szemekkel elvettem a pénz, majd gyors léptekkel elhagytam a terminált. Igaz féltem egy kicsit, mert tudtam, hogy Magyarországon is vannak rajongóink, nem akartam, hogy letámadjanak. Szerencsére, csak pár idős néni járkált az utcán. Akkor jutott eszembe, hogy a gyerekek iskolában vannak. Ezt megúsztam. Szemem elé akadt egy elég feltűnő tábla. Több nyelven is fel volt írva rá a szöveg. Pont megértettem az angolt. Nemzeti Dohánybolt? Jaj, remélem van ott víz. Gyorsan a zebrához siettem. Egy kedves autós megállt, és átengedett. Angyali mosolyt varázsolva arcomra intettem, majd átfutottam a túloldalra. Az üzlet ablakai sötétek voltak, nem tudtam bekukucskálni. Megragadtam a kilincset és kinyitottam.
- Jó napot! - köszöntem a pult mögött álló bácsinak minden angolt tudásomat összeszedve. Gondoltam, a koreait nem fogja megérteni. Körbefuttattam a szemem a bolton. Tele volt tömve alkohollal és különféle dohányokkal. Egyenesen felállt a szőr a hátamon. Hát ezek a magyarok mennyit tudnak szívni és inni... hihetetlen.
- Hány éves vagy fiam? - kérdezte meg a bácsi kissé fennhangon. Felhúztam a szemöldököm. Miért kérdezi meg? Láttam, hogy tizennyolc év felett lehet bejönni, én húsz is elmúltam. Akkor most mi a gond? - Gyerekeknek ide tilos bejönnie! - csattant az öreg hangja.
- De hát bácsi... - kezdtem... volna, ha nem vág közbe.
- A Nemzeti Dohányboltba csak tizennyolc év felett lehet bejönni! Szóval, ha jót akarsz magadnak fiacskám, most azonnal elmész, vagy hívom a rendőrséget!
Annyira meglepődtem, hogy még az állam is leesett. Heeee? Mérgesen a pult elé álltam.
- Én csak egy ásványvizet akartam, basszus már! - üvöltöttem fel idegesen, lecsaptam az asztalra a magyar aprópénzt, a hűtőhöz léptem, majd kivettem belőle egy üveg vizet. - Ja, és elmúltam húsz! - kiáltottam még az öregnek, s kirobogtam a boltból. Máskor meggondolom, hogy hova megyek vizet venni...
Ahogy láttam, a többiek a túloldalon vártak. Körbenéztem a zebránál, és odafutottam hozzájuk.
- Abba a boltba be nem menjetek! - mutattam a dohányüzletre - Engem gyereknek néztek! Az a bácsi ki akarta hívni a rendőröket!
- Tényleg? - Láttam a leaderen, hogy teljesen kihűlt.
- Azért néztek gyereknek, mert olyan kis gyerek pofid van! - csípte meg az arcom Hyunseung.
- De hát...
- Hát nem aranyos? Olyan kis imádni való! - szállt be a nyúzásomba Dongwoon.
- Hé! Hagyjatok már! - csaptam rá a kezükre - Az tök ciki, hogy még a maknae is az idősebbet tartja cukinak!
Nem válaszoltak, kirobbant belőlük a nevetés.
Hiába, nekem ilyen együgyű csapattársaim vannak...
